Mándli Gyula: HKSZ kódex — a múlt megőrzése és a hagyomány folytatása
A helyismereti könyvtárosok szervezete megalakulásától kezdve gyűjtötte, gyűjti a saját működésével kapcsolatos dokumentumokat. Napjainkra jelentős irattára és fotótára alakult ki, amelyben minden rendezvény dokumentációja megtalálható. Mindez természetes, hiszen a helyismereti gyűjtemények egyik alappontja, hogy a könyvtárak történeti dokumentációjának éppúgy rendelkezésre kell állnia az olvasók számára, mint a településtörténet más dokumentumainak. Ez a gyűjtemény szolgálhat alapul a könyvtártörténet megírásához, a települések kulturális életét feldolgozó kéziratok elkészítéséhez, kiállítások és rendezvények megvalósításához. Az elmúlt években – kiállítások, konferenciák keretében – több könyvtártörténeti évfordulót ünnepeltek meg a múltukra büszke intézmények.
A helyismereti szervezet először 2002-ben, a kilencedik konferencián, a második váci helyismereti tanácskozáson foglalta össze saját történetét. (Az elkészült kiállítás ugyan a tizedik évfordulóról beszélt, hiszen logikusan úgy is értelmezhetjük, hogy a szakmai szervezet a Pest megyei helyismereti tanácskozások sorából nőtte ki magát.)
„Egy szervezet mutatkozik itt be, mely magához tudta vonzani, és meg tudta tartani a magyar könyvtári élet legaktívabb és legkreatívabb szakembereit, ahol a szó és a tett azonossága, a baráti kapcsolat elsőbbsége a formális együttműködéssel szemben hosszútávon biztosítja a működés emberi
tartalmát.” – olvashatjuk dr. Ambrus Zoltán MKE elnök megnyitójában.
2002. július 19-én, a váci konferencia bezárásakor került először sor a Helyismereti Könyvtáros Kódex jelképes átadására, amelyet Mándli Gyula, a váci házigazda adott át Sándor Tibornak, a FSZEK Budapest Gyűjtemény vezetőjének, a következő évi, budapesti konferencia házigazdájának.
Ettől kezdve minden helyismereti könyvtáros tanácskozáson a rendezvények záró gesztusa lett, hogy a rendező könyvtár jelképesen átadja a stafétabotot jelképező kódexet a következő évi konferencia házigazdájának.
Ez azonban egy jól szervezett folyamatos munkát kíván, mivel már egy évvel előre tudni kell, hogy melyik megye melyik intézménye fogja rendezni a következő tanácskozást. Nehezítettük még azzal is a
szervezések sorrendjét, hogy Magyarország különböző részein kell biztosítani a folyamatosságot, hol a Dunántúlon, hol az Alföldön, hol Észak-Magyarországon, s minden évben más tájegységben. Úgy
gondolom, hogy az eddigiekben bevált mindez, nézve a helyszíneket: Vác, Sopron, Tata, Miskolc, Kiskunhalas-Kalocsa, Gyula, Székesfehérvár, Kaposvár, Vác, Budapest, Szolnok, Veszprém, Békéscsaba, Kiskunhalas és Győr. (A kiemelt települések már rendelkeznek a kódexoldallal.)
A tervezési gyakorlat a kódex oldalának elkészítéséhez egyszerű, a konferencia helyszíneinek műemlék látnivalói közül kiemelt épület, a rendező könyvtár képe, a település címere, egy-egy esemény grafikus
ábrázolása. (Természetesen arra gondolni kell, hogy ez egy grafikai alkotás és nem fénykép!) Valamint megtalálható a szervező város neve és a tanácskozás időpontja.
A kódex ötletének megvalósítása eleinte nem volt könnyű, hiszen nem találtunk megfelelő szakembert, akit felkérhettünk volna a feladatra. De a véletlen….Az angliai vendégeink programjában szerepelt a szentendrei skanzen felkeresése, amelynek bejáratánál található a szentendrei papírmerítő vállalkozás: Vincze László és Fiai Kft. boltja. Ott leltünk rá a bőrbe kötött és merített lapokat tartalmazó könyvre, amelyet „meglátni és megszeretni” egy pillanat műve volt. A céggel kapcsolatban állt egy budapesti reklámgrafikus művésznő, aki okleveleket, családfákat készített merített papíron.
Szalai Katalin. Fotó Nagy Norbert (feon.hu)
Szalai Katalin 2002-ben Vácott a Madách Imre Művelődési Központban önálló kiállításon szerepelt, majd az önkormányzat megbízta a város történetét bemutató kiállítás elkészítésével, így kerültünk munkakapcsolatba, s azóta az ő festőecsete alól kerülnek ki kódexünk gyönyörű oldalai. Keze nyomát
viseli a budapesti városházán található Aranykönyv, amely kódex-szerűen mutatja be a főváros történetét. S azóta számtalan munka: Hévíz, Mór története, doktori díszoklevelek, díszpolgári oklevelek stb. 1998- ban már volt Győrben is kiállítása a Zichy Palotában.
A kódexet csak 2002-től (VII. 12.) készítjük folyamatosan, az előző évek tanácskozásainak lapjait visszamenőleg kell elkészíttetnünk. Ennek megvalósítása jelentős mértékben pénzkérdés, hiszen egy kéziratos oldal elkészítése 25 ezer forintos költséget jelent. Ma már ezt a kiadást tervezzük a rendezvények költségvetésében, de a régi konferenciák esetében a rendező könyvtárak áldozatvállalásán múlik a megrendelés. Dicséret illeti minden helyszín intézményét, mert utólagosan is felvállalták az ügyet, annak ellenére, hogy néhány helyen már új vezetők irányítanak. 2002 után 2007-ben sikerült újra elérni, hogy a konferencia megkezdésekor már készen állt az alkotás, és a házigazdák bekeretezve átvehették a kézi festésű kódexlap másolatot a szervezetünk elnökétől.
Reméljük, hogy a jelenlegi rendezők is kíváncsian várják a „művet”. Az ősz folyamán az elkészült oldalak jó minőségű beszkennelt változatai készen állnak arra, hogy minden intézmény megkapja a digitális változattal egyetemben. Az alkotóval történt megállapodás alapján lehetőségük lesz a használatra, akár a könyvtárakban, akár az intézményi honlapokon is.
Kódex átadás pillanatai
MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 