Nemzeti ünnepünkön Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült szervezetünk tagja, dr. Ifj. Sarkady Sándor helytörténész, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárának tudományos kutatója.
Ez úton is gratulálunk az elismeréshez!
Kép forrása: Soproni Egyetem
2023. március 13-án elhunyt Mándli Gyula könyvtáros, váci Katona Lajos Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a honismereti munka elkötelezettje.
Mándli Gyula Körmenden született 1953. április 24-én. Zalaegerszegen érettségizett a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában 1971-ben. 1975 – 1979 között a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola könyvtár-magyar nyelv- és irodalom szakán szerzett oklevelet. 2000-2002 között kitüntetéses diplomával végzett az ELTE BTK-án könyvtári menedzsment szakon.
Körmenden a városi művelődési központ és könyvtárban kezdte pályafutását, majd 1978-ban a szobi nagyközségi könyvtárban kapott állást. A könyvtárosi hivatás vezette őt a honismerethez. Szobon kezdett helytörténettel foglalkozni, érdekelte a település múltja. Felkérték falukrónika megírására. Teherbírását és tenni akarását jól jellemezte, hogy a számos szakmai elfoglaltság mellett elvállalta Nagymaroson is egy helytörténeti szakkör vezetését.
Alaposan beleásta magát Hont megye történetébe is. Nevéhez kötődik a szobi Börzsöny Múzeumban 1991-ben megnyitott, Hont megye történetét bemutató kiállítás, melyet ugyanebben az évben, a Honti napok alkalmából átvittek a Honti Múzeumba is.
Jelentős gyűjteményt hozott létre a nagymarosi erőműépítés munkálatairól is.
Az 1980-as évek közepén munkakapcsolatba került az Ipolyságiakkal, elsősorban Csáky Károly,neves néprajzossal és helytörténésszel. A személye által kiépített kapcsolatok és együttműködés hozzájárult, hogy Ipolyság és Vác testvérvárosi szerződést kötött 2004-ben. 2010-ben több évtizedes, határon is átívelő helytörténeti munka, kulturális kapcsolatépítés elismeréseként Ipolyság városában a képviselők egyhangú döntése által odaítélt Ipolyság város Díszpolgára kitüntetést Pásztor Lajos mérnök polgármestertől.
Az 1980-as évek elején a Hazafias Népfront keretében működött a honismereti mozgalom és Mándli Gyula a Pest megyei honismereti egyesületben kezdett tevékenykedni. 1983-tól rendszeresen látogatta az évente megrendezett Országos Honismereti Akadémiákat is. A mozgalom keretében helytörténeti módszertannal foglalkozott, publikált a témában és főiskolai táborokban előadásokat is tartott a helytörténet fontosságáról. A rendszerváltáskor a Népfront megszűnt, létrehozták a Honismereti Szövetséget. A szövetség Pest megyei egyesületének (1991) sokáig vezetője volt, igyekezett összetartani azokat a munkatársakat a megyében. Az ő kezdeményezésére vette fel az egyesület 2006-ban Érdy János nevét. Nem csak publikált, hanem szerkesztőségi tagja volt a szövetség szakmai folyóiratának, a Honismeretnek is, amelyet számtalan általa készített felvétel illusztrál. Mintegy 50 kiadványban könyvben, katalógusban jelent meg alkotása, melyből néhány megtalálható a Magyar Fotográfiai Múzeumban is.
Pest Megyei Hírlap (1988.10.10.)
Mándli Gyula kezdeményezője volt a Váci Múzeum Egyesület és a Honti Múzeum Baráti Kör munkakapcsolata kialakításának, konferenciákat, előadásokat szervezett. Mint a Pest Megyei Erdy János Honismereti Egyesület elnöke nem csupán szervezője, hanem aktív résztvevője is a régió honismereti munkájának, melyhez szakmai és közismereti cikkek írásával, az Ipoly-menti kis falvak hagyományainak felkutatásával, feldolgozásával járult hozzá. 1982-ben Kiváló Munkáért, majd 1983-ban a Váci Járás Fejlesztéséért Emlékéremmel tüntették ki. 1988-ban Miniszteri Dicséretben részesült, egy évvel később Ortutay – Díjat vehetett át. 1992-ben negyvenévesen megkapta a Népművelésért Díjat.
17 év szobi tevékenység után Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár Módszertani Osztályán dolgozott, majd 1995 tavaszán a váci Katona József Városi Könvytár vezetésére kapott megbízást. Mándli Gyula irányítása alatt a városi könyvtár kiadói tevékenységbe kezdett: 2000-ben indította el azt a helytörténeti kutatómunkát segítő kiadói tevékenységet, amelynek keretében először a könyvtár névadójának életrajzát és bibliográfiáját adta ki, majd 2001-ben indította el a Váci Téka sorozatot. Ez utóbbit elismerve, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen adta át dr. Bóth János, Vác város polgármestere a könyvtárnak a Vác Város Művelődéséért díjat.
Elnökségi tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesületének. 1978–tól az MKE Pest Megyei Szervezetének tagja; két ciklusban elnökségi tag, majd egy ciklusban az országos elnökség tagja volt. Aktív tevékenysége eredményeként alakult meg 1994-ben Vácott az egyesület tagszervezeteként a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, melynek két ciklusban elnöki tisztségét is betöltötte. 2013-ban Kertész Gyula Emlékéremmel köszönte meg a szervezet az alapító elnök munkáját.
Fotós pályafutását édesapja indította, aki egykori cserkészként megszerettette a természetjárást, a fényképezést. 1967-től a zalaegerszegi középiskola fotó szakkörének lett a tagja, s itt 4 évig tanult fotózni. Mindmáig őrzi az akkor készült fotónegatív tekercseket. Később áttért a diák készítésére is. A szobi munkahelyen elkezdett fotó-archívum kiépítésétől kezdve a mai napig mintegy 40 ezer darabos gyűjtemény tulajdonosa. Több tíz ezer diája, negatívja és digitális fotója őrzi az Ipolyság s a Dunakanyar természeti szépségeit és a települések történeti kincseit, a számtalan szakmai és baráti találkozó emlékét.
Források:
[Dudás Zoltán]: Szob múltjának kutatója. Népfront (1988.11.)
Katona M. István: Mándli Gyula, a honismereti munka elkötelezettje. Honismeret (2010.03)
Legyen a példa hódító. Pest Megyei Hírlap (1988.10.10.)
Vajda Henrik felvételei
2022. október 20-án adták át a 2021-es és 2022-es Füzéki István-emlékérmeket az Országos Széchényi Könyvtárban. A közösségi oldalakról már bizonyára többen értesültek róla, de ezen a hálózaton keresztül is örömmel tudatom, hogy a 2022-es év díjazottja Mándli Gyula tagtársunk.
Kedves Gyula, szeretettel és szívből gratulálok Neked a magam, a vezetőségünk és a szervezetünk tagjai nevében e rangos szakmai kitüntetéshez!
A honszeretet minden előtt! Talán ilyen, vagy hasonló jelmondat lehet jelképes zászlódon, mely egy életen át vezetett és vezet a mai napig minden tevékenységedben. Könyvtárvezetőként, határon átnyúló kapcsolatépítő tevékenységed során, a honismereti mozgalomban betöltött szerepedben, dokumentációs értékű fotóanyagod révén és ami szívünknek legkedvesebb, a helyismereti könyvtárosok szervezetének létrejöttében, 28 éves fenntartásában szerzett elévülhetetlen érdemeid mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Füzéki István-emlékéremmel tovább gyarapíthatod a szakmai elismeréseid számát.
Magánéletedhez és a közt szolgáló tevékenységedhez jó egészséget, aktív éveket kívánok, kívánunk!
Mennyeiné Várszegi Judit
MKE HKSZ elnök
Horváth Soma: Rangos szakmai konferenciát rendeznek a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtárban – szombathely.hu
Merklín Tímea: Kódexben örökítik meg a könyvtáros fórumokat – vaol.hu
23. Országos Helyismereti Konferencia Szombathelyen – vaskarika.hu
Megrendüléssel értesültünk arról, hogy elhunyt dr. Gyuris György, a Szegedi Somogyi-könyvtár nyugalmazott igazgatója. Szervezetünknek alapító tagja volt, rendszeresen részt vett éves tanácskozásainkon, tudását, különösen a sajtótörténet, a személyi bibliográfiák és a helytörténet összefüggéseivel kapcsolatos tapasztalatait előadóként, levezető elnökként és persze a beszélgetések során is mindenkor készségesen, barátságos humorral osztotta meg velünk. Egyik szervezője volt a helyismereti gyűjtemények használatával kapcsolatos országos felmérésünknek is. Javaslatunkra 2009-ben kapta meg a bibliográfiai szekció és a helyismereti szervezet közös szakmai elismerését, a Kertész Gyula-díjat. Hatásának, szellemi örökségének eleven bizonyítéka, hogy egykori könyvtára ma a helyismereti tevékenységek pezsgő életű műhelye.
Mindenkor szeretettel fogunk emlékezni rá.
Dr. Gyuris György 2007-ben az MKE HKSZ országos tanácskozásán – Mándli Gyula felvétele
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Helyismereti Szervezete nevében:
az Elnökség
Dr. Gyuris György búcsúztatója – Kukkonka Judit felvételei
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete
XXIII. Országos Konferenciáját Helyismeret – gazdaságtörténet címmel
2022. augusztus 3. – augusztus 5. között Szombathelyen rendezi meg a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtárral együttműködésben
Helyszín: Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtár
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Ez évi konferenciánk középpontjába a helyismeret és a gazdaságtörténet napjainkban jelentkező új összefüggéseit helyeztük. Az előadások sorában kiemelt súllyal szerepelnek az ipartörténeti témák és a feldolgozásukkal kapcsolatos, a korábbiaknál szélesebb horizontú elemzési szempontok és módszertani kérdések. A digitális információrobbanás egyszerre sokszorozza meg a forráskutatás és az eredmények közzétételének lehetőségeit, egyben számos új utat kínál a helyismereti könyvtárosok számára is arra, hogy felhívják közönségük figyelmét a környezetükben fellelhető ipartörténeti emlékekre, és elősegítsék azok közösségi megőrzését.
Program
2022. augusztus 3. (szerda)
13:00 Sajtótájékoztató
14:00 Megnyitó
Levezető elnök: Mennyeiné Várszegi Judit, a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete elnöke
Köszöntő: Dr. Baráthné Molnár Mónika, a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtár igazgatója
Köszöntő: Horváth Soma, Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere
14:15 A 19-20. századi magyar gazdaságtörténet néhány mozaikja
Előadó: Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa.
1976. augusztus 1-jétől nyugdíjba vonulásomig, közel 42 éven át első és egyetlen munkahelyemen (a nevét időközben ötször megváltoztató és főiskolából 2002-ben egyetemmé avanzsált) Széchenyi István Egyetemen tanítottam. Kutatási területem Magyarország XX. századi gazdaságtörténete, Győr legújabbkori története. Előadásomban néhány olyan kérdéssel foglalkozom, amely évszázadok óta közbeszéd tárgya, mint például mi a titka a félperifériáról a centrumba való felemelkedésnek,
van-e nekünk erre reális esélyünk, törvényszerű-e, hogy Magyarország története során rendre betagozódik egy nagyobb birodalomba, gazdasági egységbe, előnyös vagy hátrányos számunkra ez a
helyzet, a két vesztes világháborúért vajon kizárólag mások a felelősek, milyen okok vezetnek Magyarország rendszeres eladósodásához, végül mivel magyarázható a külföldi tőke kitüntetett szerepe az ország gazdaságában?
15:10 A vállalattörténet forrásai és lehetséges kutatási irányai
Előadó: Szűts István Gergely PhD, történész, Habsburg Ottó Alapítvány
1989-ig Magyarországon szinte nem volt olyan ipari vállalat, gyár vagy üzem, amelynek történetét lelkes helytörténészek vagy maguk a dolgozók el ne készítették volna. Az üzemtörténet írás szinte országos mozgalommá vált, műkedvelői klubokból és tudományos műhelyekből megszámlálhatatlan könyv és tanulmány látott napvilágot. Mindez a rendszerváltással egyik-napról a másikra szinte teljesen megszűnt. Az üzemtörténet, mint „önálló” diszciplína elveszítette létjogosultságát, de ezzel egy időben megtörtént a vállalattörténet (Business History, Unternehmensgeschichte) rehabilitációja. Előadásomban végig tekintem az elmúlt harminc év legjelentősebb hazai vállalattörténeti kutatásait, leginkább használt forrástípusait, majd külföldi példák segítségével lehetséges új kutatási irányokat, forráscsoportokat is igyekszem bemutatni.
16:00 Szünet
16:15 A hazai motorizáció történetének dokumentumai helytörténeti gyűjteményekben (online közvetítés)
Előadó: Négyesi Pál PhD, szerkesztő, magyarjarmu.hu
Számos, a hazai autó és motorkerékpártörténelemmel kapcsolatos forrás található vidéki könyvtárakban és levéltárakban. Valószínű, hogy ezek egy része még lappang. Ez az előadás csupán néhány érdekességet kíván bemutatni az első hazai menetrendszerű autóbuszjárattól (Székesfehérvár, 1899) a
Győri Autó és Motor Club 1929-1939 közti mindennapjait bemutató három fényképalbumig.
1992 óta kutatom a hazai közúti motorizáció történetét. Számos könyvet és cikket írtam a témában. 2010 óta a magyarjarmu.hu honlap szerkesztője, szintén ettől az évtől az Óbudai Egyetem posztgraduális Veteránjármű Restaurátor szakmérnöki képzésének óraadó tanára vagyok.
17:05 „Iparosság Szombathelyen
Előadó: Mayer László, a Vasi Szemle főszerkesztője
Az 1840. évi 29. törvénycikk hatására – a korábban elzárkózó – Szombathely megnyitotta kapuit a zsidók előtt. A vármegyeszékhelyre költöző zsidó családok 1867. évi kiegyezést követő gazdasági fellendülés jelentős szereplőivé váltak. Tevékenységükkel hozzájárultak Szombat hely, a „modern város” megteremtéséhez. Ezek sorába tartozott Ungár Zsigmond hengermalma, a Wolf-testvérek gőzfűrészüzeme, Engel Miksa szap pangyára, Lackenbacher Fülöp irhagyára és jog- utódja a Szombathelyi Bőrgyár Rt., a Klein- és Fleischmann-féle cukorkagyár. Az előadás az általános tendenciák felvázolása mellett három üzem történetével foglalkozik részletesebben. Bemutatja a Geist Lajos nevével fémjelzett fatelepet és üzemet, illetve a mellette működő malmot és fürdőt is; Mayer Mór gyufagyárát és a Hoffmann-féle ecetgyárat. Az ipartörténeti érdekességek mellett város- és családtörténeti adalékokkal szolgál, bepillantást nyújt a könyvtári és levéltári kutatás módszertanába is.
17:45 A Kertész Gyula Emlékérem átadása.
Javaslattevő: MKE Bibliográfiai Szekció
19:00 Fogadás a Forum Hotel éttermében
augusztus 4. (csütörtök)
Levezető elnök: Sándor Tibor osztályvezető, FSZEK Budapest Gyűjtemény
9:00 Az ipartörténet-írás forrásai és módszertani lehetőségei napjainkban
Előadó: Borbély Tamás történész, könyvtáros
2009-ben végeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK vallástörténet mesterszakon, 2011-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK politikatudományi mesterszakon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájában 2022-ben tettem le doktori szigorlatomat. 2013-tól Győr Város Levéltárának levéltárosaként, majd 2018-tól a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti könyvtárosaként dolgozom.
Előadásomban az ipartörténet-írás forrásairól, valamint módszertani lehetőségeiről beszélek. Érintem az ipartörténeti források levéltári kutatására és levéltári feldolgozására vonatkozó törvényi szabályozást, a közgyűjteményekben elérhető kutatási forrásokat és lehetőségeket, ugyanakkor rámutatok az ezekkel kapcsolatos nehézségekre, kihívásokra is. Igyekszem kitekintésként nyugat-európai példák segítségével árnyalni a magyarországi helyzetet. Az előadás második felében kortárs ipar- és gazdaságtörténeti munkák példáin keresztül illusztrálom a források alkalmazását.
9:25 Ipartörténeti emlékek a weben
Előadó: Waldinger Dóra könyvtáros, Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi
Könyvtár
2016-ban szereztem meg informatikus könyvtáros mesterdiplomámat, hat éve dolgozom a szombathelyi
Berzsenyi Dániel Könyvtár tájékoztató könyvtárosaként. Érdeklődési körömbe a szórakoztató irodalom és a közösségi oldalak tartoznak. Könyvtárunk internetes megjelenési felületeinek működtetésében én
is részt veszek, ill. többször tartottam előadást, foglalkozást adatbázisok használatáról.
Az ipartörténettel kap- csolatban többféle kezdeményezést találhatunk az interneten, ám ezek főként egy
adott gyűjteményhez kapcsolódnak. Az előadásomban röviden bemutatom az általánosan, országosan használható forrásokat, ill. néhány gyűjtemény informatív honlapját.
9:45 A szombathelyi villamos az emlékek tükrében
Előadó: Spiegler Tibor helytörténeti kutató
1954-ben születtem Szombathelyen. BM nyugdíjas vagyok, helytörténeti gyűjtő.
Alapító tagja és egyik szervezője a helyi Berzsenyi Dániel Könyvtár Helytörténeti Klubjának, ahol már több előadásom is volt.
Helytörténeti gyűjteményem alapja, egy közel kétezer darabos képes levelezőlap kollekció és szintén ekkora fotógyűjtemény. Jelentősnek mondható a kisnyomtatvány, aprónyomtatvány, valamint sajtó- és könyvgyűjteményem is.
Számottevő a helyi reklámtárgyak, ajándék- és dísztárgyak, valamint a jelvények gyűjteménye is. Igyekszem összerakni mindent, ami Szombathely arculatát hordozta és hordozza, illetve a város értékeit képviseli. Különösen büszke vagyok arra, hogy 2019-ben a Berzsenyi Könyvtár munkatársaitól “Tiszteletbeli könyvtáros” címet kaphattam.
10:10 Távközléstörténet Vas megyében
Előadó: Fülöp Tibor helytörténeti gyűjtő
1952-ban születtem Jákon.1970-ben érettségiztem a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban. Budapesten, a Puskás Tivadar Szakközépiskolában távközlési technikusi végzettséget szereztem, továbbá postaműszaki tiszti képzettségem van.
1972-től, a Vas Megyei Távközlési Üzemben dolgoztam, különböző munkakörökben.
Távközlési tervezői és felelős műszaki vezetői jogosultságokkal rendelkezem jelenleg
is.
Ipartörténeti relikviákat gyűjtök, ezen belül postatörténeti, és távközlés-történeti eszközökből van nagyobb gyűjteményem.
A tartalomból:
-A távíró szolgálat rövid története Magyarországon.
-A távíró és távbeszélő-hálózat kiépítése Vasvármegyében.
-A szombathelyi telefonhálózat fejlődése a II. Világháború után, napjainki
10:30 Szünet
10:50 Tatabánya iparszerkezetének alakulása a várossá válástól, 1947-től napjainkig
Előadó: ifj. Gyüszi László könyvtáros – helytörténész, József Attila Megyei és
Városi Könyvtár
Könyvtáros, helytörténész vagyok, ez utóbbi „foglakozást” Édesapámtól örököltem, tanultam. A szombathe- lyi, főiskola könyvtár-történelem szakán szereztem dip-lomát, amit az ELTE BTK történelem kiegészítő sza kán „megfejeltem”. 1978-ban a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban kezdtem hivatásomat gyakorolni, ezt később az igazgatás váltotta fel. Történelem szakom és családi indíttatásom révén hamar elkezdtem Tata helytörténetével is foglalkozni. Az Annales Tataienses folyóirat szerkesztésben részt vettem, többek között itt is jelentek meg tanulmányaim.
Amikor ez év májusá- ban az MKE-HKSZ közgyűlésén szóba került az idei év tanácskozásának fő témája, még arra gondoltam, hogy a tatai híres Leopold-féle bőrgyárról, vagy a szintén híres tatai Pollák-féle pokróc- és tarisznya gyárról tartanék előadást. (Ez utóbbi bizonyára érdekes lehetett volna éppen Szombathelyen, hiszen legújabb kori nevén a LATEX egyik legnagyobb, Tatán működött gyáregységéről lett volna szó.) Ami miatt megváltoztattam témaválasztásomat, azaz az, hogy Tatabánya ebben az évben ünnepli várossá alakulásának 75. évfordulóját. Mi, könyvtárosok egy
több évtizedes gyűjtőmunka eredményét akarjuk a város ünnepi asztalára tenni, az 1947-től 2021. december 31-ig történt és publikált eseményeket egy várostörténeti kronológiában összefoglalni és közreadni. E munkában is van egy kis részem, ezért e kronológia alapján foglalom össze, miként vált Tatabánya bányavárosból a bányászat megszűnését követően ipari nagyvárossá, hogyan alakultak ki az ipari parkok.
11:20 Iparosok és termékeik a Vasi Digitális Könyvtárban
Előadó: Szalainé Bodor Edit igazgatóhelyettes, a helyismereti gyűjtemény vezetője Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtár
Salgótarjánban születtem 1973-ban. Az egykori Berzsenyi Dániel Főiskolát 1997-ben végeztem el könyvtár-biológia szakon. Vele párhuzamosan közel három évet dolgoztam Pápán, a Dunántúli Református Gyűjteményekben. 2001 óta vagyok a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár helyismereti gyűjteményének munkatársa, 2019 óta igazgatóhelyettese, a különgyűjtemény vezetője. Könyvtárosi feladataim mellett civil szervezetekben végzek önkéntes munkát: elnökségi tagja vagyok a Szombathelyi Szépítő Egyesületnek, a Vasi Múzeumbarát Egyletnek és a Vas Megyei Honismereti Egyesületnek, valamint tagja a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények című folyóirat
szerkesztőbizottságának.
A Vasi Digitális Könyvtár egy 2003-ban létrehozott adatbázis. A vállalkozás célja az, hogy a megye közgyűjteményeiben létrehozott/hozandó elektronikus forrásokról, digitalizált dokumentumokról portálszerű tájékoztatást adjon és a világ bármely pontjáról szabad hozzáférést biztosítson a nyilvános megyetörténeti tartalmakhoz, valamint lehetővé tegye közérdekű információk online
keresését. Az elavult felépítésű Vasi Digitális Könyvtár átalakítása és a benne lévő, ill. az azóta digitalizált különböző formátumú fájlok új fejlesztésű adatbázisba integrálása 2021-ben kezdődött. Az adatbázis fejlesztése és bővítése azóta is folyamatos.
Előadásomban – az országos találkozó tematikájához kapcsolódva – a helyi iparossággal kapcsolatos dokumentumokból válogatok: termékkatalógusokból, reklámokból, báli meghívókból, hirdetésekből
11:40-12:00 Az értékmentés egy lehetséges modellje: a Győri Ipartörténeti Alapítvány tevékenysége
Előadó: Mennyeiné Várszegi Judit kurátor, Győri Ipartörténeti Alapítvány
Első és egyben utolsó munkahelyem a győri megyei könyvtár, illetve annak jogutódja. A kezdetektől kis kitérővel mindig helyismereti tevékenységet végeztem, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Tudományos, Helyismereti és Különgyűjteményi Osztályának vezetőjeként vonultam
nyugdíjba 2015-ben. Szombathelyen főiskolát, Pécsett egyetemet végeztem. Sokévi szakmai tapasztalatomat igyekeztem továbbadni szakmai berkekben, valamint a könyvtári asszisztens, segédkönyvtáros képzés, az alapfokú könyvtárosi és a Könyvtári Intézet által szervezett tanfolyamok során. Előadásaim, publikációim helyismereti, helytörténeti vonatkozásúak.
Az ipartörténet a helytörténet egy igen fontos, de jelenleg háttérbe szorult szegmense. A
Győri Ipartörténeti Alapítvány sokrétű tevékenységének bemutatásával ötletet szeretnék
adni a kollégáknak, hogyan lehet összefogással számba venni, megőrizni, közkinccsé
tenni az ipartörténeti emlékeket? A társintézmények és szervezetek közreműködésével
az Alapítvány honlapot működtet, konferenciát, kiállítást, ipartörténeti sétákat szervezett, ipartörténeti emléktáblákat állított, Győr ipartörténetét feldolgozó kötetet jelentetett meg.
12:30 Ebéd a Dóm étteremben
13:45 Kirándulás. Az ipartörténeti jelentőségű ikervári vízerőmű felkeresése vezetéssel. A bazaltbánya egykori transzformátorházában berendezett Sághegyi Múzeum megtekintése.
Vacsora a Deja Vu étteremben. Borozgatás a Ság hegyen, a Baráth pincében
augusztus 5. (péntek)
Kihelyezett ülés a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban
Levezető elnök: Dr. Baráthné Molnár Mónika, a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtár igazgatója
9:00-9:45 A Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont megtekintése
10:00-10:40 Az ezeréves szombathelyi vár
Előadó: Kiss Gábor régész, Savaria Múzeum
1983 óta a szombathelyi Savaria Múzeum népvándorlás középkoros régésze va gyok. Azóta sokat foglalkoztam a város 4-17. századi tör- ténetével, ezen belül is a település két meghatározó épü- letének, az ősi plébániatemplomnak (Szent Márton- templom) és a várnak a históriájával.
Az ezeréves szombathelyi vár
Még sok szombathelyi sem tudja, hogy lakóhelyén egykor vár állott, ráadásul egy olyan
erődítmény, amely még a török ellen is biztonságos menedéket nyújtott. A hajdan volt erősségre ma már mindössze egy utcanév (a Várköz), a püspöki palota, püspökvár elnevezése és a Romkertben látható néhány falmaradvány emlékeztet. Ennyi maradt abból az erősségből, amelynek története kerek ezer évet ölel fel, és amelyet a Kárpát-medence egyik legrégebbi váraként tarthatunk számon.
Maga a vár Savaria 4. században épült helytartói palotájából fejlődött ki, miután 791-ben Nagy Károly személyesen látogatott ide. Először a Nyugat-Dunántúlt elfoglaló Frank Birodalom sabariai grófjai, majd pedig a magyar királyok szombathelyi várnagyai építették tovább. Valamikor a 12. század végén királyi adományból került a győri püspökök birtokába, akik az idő folyamán többször is korszerűsítették. Utolsó nagy átépítésére a 15. században került sor, ezt követően már csak a tűzfegyverek elleni hatékonyabb védekezés érdekében bővítették.
A vár két részből állt: a kerek alaprajzú belső várból, benne azzal a palotával, amely a győri püspök itteni rezidenciája volt, valamint a külső várból, amely gazdasági célokat szolgált. Legjelentősebb épülete a Szűz Mária-vártemplom volt, körülötte a temetővel. E templomban lelt otthonra 1578-ban a vasvári társaskáptalan testülete, amikor a török veszély miatt gazdag levéltárukkal együtt el kellett hagyniuk az eredeti megyeszékhelyet, Vasvárt.
A 18. századra a szombathelyi vár viszont már olyan rossz állapotba került, hogy az 1777-ben megalapított új szombathelyi egyházmegye első püspöke nemsokára lebontása mellett döntött. 1791-ben köveit az új székesegyház alapjaiba építették be. A földig rombolt vár alapfalaira csak másfél évszázaddal később, 1938-ban a romkerti ásatások során bukkantak rá.
11.00 -11:30 A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár és a Herzan-könyvtár megtekintése Rónainé Magyar Krisztina gyűjteményvezető kalauzolásával
11.30-11:45 Néhány gondolat a helyismereti fotók gyűjtéséről
Előadó: Mándli Gyula nyugalmazott könyvtárigazgató
1971-től könyvtárosként (népművelőként) dolgoztam a 2015. évben bekövetkezett nyugdíjba
vonulásomig: 1971-1978 között Körmenden, 1978-1995 között Szobon, 1995-ben fél évig a
Pest Megyei Könyvtárban, 1995 őszétől a váci Katona Lajos Könyvtár igazgatójakén 2015-ig.
Először a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola könyvtár-magyar nyelv- és
irodalom szakán kaptam oklevelet, majd 2002-ben végeztem az ELTE BTK-án könyvtári menedzsment szakon.
A könyvtári helyismereti tevékenységben mindig kiemelt szerepet szántam a helytörténeti fényképezés készítésének és gyakoroltam is, illetve írtam róla. Önálló fotókiállításom volt Ipolyságon (Sahy) a Honti Múzeumban 2003-ban és 2013-ban, 2014-ben Järvenpää-ben és Vácon, 2012-ben az Országos Idegennyelvű Könyvtárban és a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában, 2013-ban Erdőkertesen, valamint Szobon és Vácon a könyvtárban. Nyolc alkalommal vettem részt csoportos fotókiállításon, 2013-tól a váci Forte Fotóklub alapító tagja vagyok. Fényképeim megtalálhatóak az Országos Fotográfiai Múzeumban, a könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben, jelentek meg a sajtóban és kiadványokban. 1983-tól az országos honismereti mozgalom rendezvényeinek fotódokumentációját készítem és jelennek meg képeim a Honismeret folyóiratban.
Jelenleg a közel hetvenezer fényképet tartalmazó gyűjteményem feldolgozásán és közgyűjteményeknek való átadásán dolgozom.
11.45-12.00 Zárás, az emlékkönyv jelképes átadása a következő konferencia házigazdájának
12.15- Városnéző séta (a középkori város) Kiss Gábor vezetésével
13.00 Ebéd a Dóm étteremben
Regisztrációs űrlap elérhető ezen a linken
Regisztrálás határideje: július 26.
Meghívó
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete
beszámoló taggyűlésére és szakmai programjára
Időpont: 2022. május 18. szerda, 10 óra
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 516-os terem
(a bejárattal egy szinten, a benti főlépcső túlsó oldalán), Budapest, Szent György tér 4-5-6.
10:00 Regisztráció
Szakmai program
10:10 Sipos Júlia tudományos újságíró, egyetemi adjunktus A krízis, mint normális állapot? című előadása
A taggyűlés napirendje
11:10 Az elnök szakmai beszámolója a 2021-es évről
11:30 A titkár pénzügyi beszámolója a 2021-es évről
11:40 A Felügyelő Bizottság jelentése
11:50 A beszámolók megvitatása, elfogadása
12:00 Egyebek
Szakmai program
13:00 Az OSZK nemrég megnyílt, Vershaza. Himnusz, Szózat, Nemzeti dal – emblematikussá vált verseink című időszaki kiállítását Földesi Ferenc kurátor vezetésével tekintjük meg.
Aki személyesen nem tud megjelenni, egy MKE HKSZ tagot megbízhat képviseletével. Az aláírt megbízólevelet a képviselő a választási bizottságnak adja le.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van.
Amennyiben a meghirdetett időpontban a közgyűlés nem határozatképes, az új taggyűlést 2022. június 1-jén 10 órai kezdettel tartjuk meg, és felhívom a figyelmet arra, hogy az ismételten összehívott közgyűlés az ezen meghívóban ismertetett napirendek tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
Az évi tagdíj készpénzes befizetésére és az érvényesítő matricák átvételére a helyszínen lesz lehetőség.
A közgyűlésre minden tagot, leendő tagot, és érdeklődőt szeretettel várunk!
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Helyismereti Könyvtárosok Szervezete Vezetősége nevében:
Mennyeiné Várszegi Judit elnök s.k.
MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete 