Sándor Tibor

19956080_1818424355139222_413984764678693433_oSándor Tibor könyvtáros,  a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője, akitől számtalan fiatal és idős helyismerettel foglakozó könyvtáros kapott szakmai segítséget és útmutatást ahhoz, hogyan alakítsa ki saját képgyűjteményüket, aprónyomtatvány tárukat, lehet az akár megyei vagy települési könyvtárban.
Sándor Tibor neve összeforrt a helyismerettel és a Budapest Gyűjteménnyel, melynek 1986 óta munkatársa, majd osztályvezetője lett.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom – történelem szakon szerzett diplomát 1984-ben, majd a debreceni KLTE Természettudományi Karának informatikus könyvtáros képzésén diplomázott 1994-ben.
1993-ban irányításával indult meg a főváros helyismereti gyűjteményének számítógépesítése. Azóta épülnek a Budapest-bibliográfia és a Budapest-képarchívum elnevezésű on-line adatbázisok. Jelenleg a gyűjteményben őrzött kiadványok digitalizálását is irányítja (hungarican.hu és mandadb.hu).
Vezetése alatt vagy szerkesztésében a könyvtár több bibliográfiai, ikonográfiai, forrás- és hasonmás kiadványt, valamint tanulmánykötetet jelentetett meg.
Képszerkesztője volt a Medvetánc és Rubicon című folyóiratoknak. Tagja a Városunk című lap szerkesztőbizottságának, jelenleg egyik szerkesztője a Budapest című lapnak.
Alapító tagja a Magyar Fotótörténeti Társaságnak. A kezdetektől tagja, jelenleg vezetőségi tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének. Mindkét szervezet szakmai továbbképzéseinek, konferenciáinak gyakori előadója.
Munkája elismeréseként 2002-ben Szinnyei József-díjat kapott, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár két alkalommal is kitüntette: Pro Biblioteca Civica (2012), A könyvtárért emlékérem (2016).
Publikációs tevékenységéből jelzés értékkel néhányat említenénk meg:
Főszerkesztője volt a Budapest történetének bibliográfiája 1986-1990. kötetnek, a Micsoda város! Karikatúrák a 125 éves Budapestről című kiadványnak. Szerkesztésében jelent mag a Gyermeksorsok és gyermekvédelem Budapesten a Monarchia idején kétnyelvű munka, valamint az Önszerveződő helyi társadalom, történelmi változatok, új formák c. tanulmánykötet.
Tanulmányai címükben is beszédesek: Fényképgyűjtés és ikonográfiai feltárás a várostörténeti dokumentáció szolgálatában; Fotó, város, történet. Híres fényképészek a városról. Párhuzamos nézőpontok: ahogy a várostörténész és ahogy a fotótörténész látja; vagy Helyismeret változó felhasználói környezetben.
Számos várostörténeti kiállítást rendezett, és rendszeresen közreműködik más intézmények kiállításainak létrehozásában.
Várostörténeti tárgyú cikkeket, könyvismertetések jelentetett meg a Népszabadságban, a Budapest, a Hungarian Quarterly című lapokban.
A Könyvtári Figyelő 2015-ös 2. számában megjelent tanulmányában a helyismereti gyűjtemények jövőjéről így vélekedik: „Helyt tudnak-e állni a változó környezetben, és alkalmasnak tekinti-e erre a téma iránt érdeklődő közönség? E kérdések hátterében a globalizáció és a lokalitás, valamint a könyvtárak és a hálózati kultúra közötti ellentmondásos viszonyrendszer tágabb összefüggései is felsejlenek. Bízom abban, hogy nem csak a kincstári optimizmus mondatja velem, hogy a helyismeret, e sajátos tematikájú gyűjteményszervező és kultúraközvetítő tevékenység számos ponton kapcsolódhat a kultúrafogyasztás és a közösségformálódás új szokásrendszeréhez.
Helyzetfelismerés, stratégiai tervezés, innovatív gondolkodás jellemzi a nem csak szakmájában ismert és elismert Sándor Tibort.
Kiváló kapcsolatteremtő képességének köszönhetően hatalmas kapcsolati tőkével rendelkezik, ezt jó cél érdekében a munkája során a szakmai és civil szervezetekben is kamatoztatni tudja.
Szemérmes, de tudását, tapasztalatát bármikor hajlandó megosztani képzés, előadás, konzultáció során.
Bár életpályájával szorosan kötődik Budapesthez, mégis tevékenysége általános érvényű, példa értékű minden hont szerető, helyismereti tevékenységet végző ember számára.

Reklámok